Gyakorlás és viselés

Gyakorlás és viselés    
                        
Gyakran hangoztatják, hogy a gáz-riasztó fegyverekkel nem kell gyakorolni, hiszen nincsen lövedékük, nincs mivel célbatalálni. Ez azonban a helyes alapigazságból kiinduló téves következtetés tipikus esete.


Miért és mit is kell gyakorolni?
                                                       

        
Elsősorban a pánik elkerülését. Az éles, önvédelmi szituáció jó eséllyel nem fog lehetőséget adni a sok gondolkodásra, csak a mélyen beágyazott, egyszerű motorikus mozgások fognak működni. Mert hiába nem kell különösképpen célozni a gázfelhővel, ha előrántás közben nem a támadó feje, hanem a lába, vagy akár saját fejünk irányába engedjük el izgalmunkban az áldást, annak nem lesz sok haszna önvédelmünk sikeressége szempontjából.

Ugyancsak nem sokat javítunk esélyeinken, ha előrántás közben megakad a fegyver ruházatunkban, vagy ha elejtjük. Az is előfordulhat, hogy bonyolultabb, öntöltő szerkezetű fegyverünket elfelejtük kibiztosítani, csőretölteni, vagy úgy fogjuk meg, hogy az első lövés után elakad. Ezeket a bakikat csak alapos, rendszeres gyakorlással kerülhetjük el. Minden önvédelmi eszköz annyit ér, amennyire gazdája uralni tudja.

Ránt-kilép-rádupláz 
                    

        
A gáz-riasztó fegyverrel alapvetően nem kell megtanulni a pontos lövést, mint éles maroklőfegyvernél. Ha itt 5 centire a feje mellé lövünk a delikvensnek 2 méterről, akkor az ugyanolyan hatásos lesz. A legegyszerűbb gyakorlási módszer a külső, váratlan jelre (például tapsol a segítőnk) előrántjuk a fegyvert, két lépést oldalra kilépünk (kitérés), és a kb. 2 méterre kirakott anatómiai lőlap fejére ráduplázunk. Ha ezt begyakoroltuk, akkor a normál átlagpolgár életében előforduló - és gáz-riasztóval elhárítható - események döntő többségére felkészültek leszünk.

Az edzést lehet annyival bonyolítani, hogy 1 helyett 2 vagy 3 támadót helyezünk ki, vagy alacsonyra rakjuk a célt, kutyatámadást imitálva. Nagyon fontos, hogy maga az előrántás normál, hétköznap viselt ruházat alól, rejtett pozícióból, és tokból történjen. A való életben sem viseljük nyíltan fegyverünket az utcán civilként. A fenti gyakorlatot érdemes két kézzel, erősebb és gyengébb kézzel egyaránt elsajátítani. ha tartalékfegyvert is viselünk, akkor azokra szintén.
Tárcsere, újratöltés, és egyéb dolgokat hagyjuk meg a rambóképzőbe járóknak.

Viselési módok 
               

       
A hatályos jog szerint gáz-riasztó fegyverünket engedéllyel és csak rejtve viselhetjük. Értelemszerűen valamilyen pisztolytáskát alkalmazhatunk erre a célra. A hónaljtokot, bokatokot és hasonló nevetséges extrémitásokat a fent említett rambóképzősöknek hagyjuk meg.

A tokot - melynek passzolni kell az adott modellhez és könnyen nyithatónak kell lennie - legcélszerűbb egy vaskos derékszíjon viselni (övtok). Az övtok helye az erősebb kéz oldalán, a csípőcsont mögött van.

A kisebb méretű fegyvereknél és diszkrétebb ruházkodást feltételezve (különösen nyáron) a belső övtok (IWB) is szóba jöhet, ez azonban hosszú távon jóval kevésbé kényelmes. A derékszíjon a gyengébb kéz oldalán, markolattal előre elhelyezett tok (crossdraw) akkor célszerű csak, ha sokat ülünk autóban, és ott számítunk támadásra (pl. taxisofőr).

A legkiválóbb rejtést (csak kicsi és könnyű fegyvereknél) a pocket holster (zsebtok) biztosítja, de itt nagyon jó konstrukciónak kell ahhoz lenni, hogy valóban gyors előrántást és kényelmet is biztosítson. Elsősorban a backup (tartalék) fegyver viselése célszerű ezen a módon.

Ha egyáltalán nem tudunk normál ruházatunkhoz pisztolytáskát felvenni, akkor végső megoldás lehet a fanny-pack ("kenguru-övtáska"), azonban innen nagyon nehéz igazán gyorsan rántani.

Sokféleség 
                               

       
Pisztolytáskából sokféle található a piacon nagyon olcsótól a nagyon drágáig, de ezek többsége éles fegyverekhez való, nem mindig illeszkedik jól a gázfegyverekhez. Nem biztos, hogy a tokon érdemes takarékoskodni, de persze egy huszonezer forintos gázfegyverhez nem fog senki sem ugyanennyiért tokot vásárolni.

A tok kiválasztásánál törekedjünk arra, hogy abból minél kevesebb művelettel legyen elővehető a fegyver (patentok, cipzárak stb. kerülendőek). Ugyanakkor futás, lehajolás közben sem veszthetjük el a fegyvert, és túl feltűnően ki sem dudorodhat ruházatunk alól. Fegyvert kivillantani, ezzel másokat riogatni butaság.
   
Vass Gábor